A Kelet-Ázsiában fekvő Koreai Köztársaság, általános nevén Dél-Korea, a Koreai félsziget déli részét foglalja el. Az egyetlen országhatár, a 243 km hosszával az északi szomszédhoz, Észak-Koreához tartozik. A Chōsen két utódállamát 1948-ban kitörő Hideg háborúban hozták létre, az ezt követő Koreai háború megszilárdította a felosztást. Dél-Koreát nyugaton a Sárga-tenger, délen a Kelet- kínai-tenger és keleten a Japán-tenger határolja.
Koreaiul az ország neve hivatalosan Daehan Miguk (대한민국, 大韓民國 „Nagy-koreai Köztársaság”).
Általánosan Dél-Koreában a rövidített formájával Hanguk (한국, 韓國, „Koreai állam“) vagy Namhan (남한, 南韓, „Süd-Korea“) nevezik, elhatárolva Észak-Koreától Bukhan (북한, 北韓).
Az Észak-Koreában a „Korea“ nem Han, hanem Chosŏn, ennek megfelelően Dél-Korea elnevezése ott Nam-Chosŏn (남조선, 南朝鮮).
Hallasan
Dél-Korea területe 99.392 km2.
Dél-Korea mintegy 70%-a hegyvidék. A legmagasabb hegy a Hallasan (san = „hegy”) vulkán, 1950 m a Jeju-do szigeten, a dél-koreai szárazföldön a legmagasabb a Jirisan délen 1915 méterrel és a Seoraksan észak-keleten 1708 méterrel.
A legnagyobb sziget neve Jejudo. Kereken 150 km-re, délre fekszik a szárazföld dél-nyugati partjától, 1845,6 km2 területű és néhány kicsi szgettel a Jeju-do tartományt képezi.
Hangang
Négy nagyobb folyó szeli át Dél-Koreát. A legnagyobb neve Nakdonggang (gang = „folyó“), ami 525 km hosszúságú. A második leghosszabb folyó a Hangang 514 km hosszával. Ennél rövidebb folyók a Geumgang (401 km) és a Seomjingang (212 km).
Dél-Korea a mérsékelt éghajlati övben fekszik, 4 eltérő évszakot különböztethetünk meg. Kivéve néhány szubtrópusi völgyet Jejudo déli partján, valamint egyes 1.700 méternél magasabban fekvő területeket is.
Ellentétben a szomszédos Japánnal Dél-Koreának kevés természeti katasztrófával kell megküzdenie. Így Dél-Koreában átlagosan csak 20 földrengés fordul elő évente. Aktív vulkáni tevékenység sincsen. Elsősorban a július vége és szeptember eleje közötti időszakban lehet tájfunokra számítani, amik azonban gyakran elveszítik az erejüket, mielőtt elérnék Dél-Koreát. Márciustól májusig a levegő alkalmanként finom, sárga sivatagi homokkal(황사 hwangsa) van tele, ami Kínából vagy Mongóliából szennyeződésekkel együtt sodródik és mint egy ködfelhő az ország fölé telepszik.
A legnagyobb város 10.349.312 lakossal az észak-nyugaton fekvő főváros, Szöul. A körülötte fekvő városokkal együtt kb. 23 millió lakosával Tokió után a második legsűrűbben lakott területét képezi a világon. Délkeletre a félszigeten Dél-Korea második legnagyobb városa, Busan (3.678.551 lakos) fekszik, ami a világ egyik legforgalmasabb kikötőjével rendelkezik. Ezt követik a Szöul kapujában a nyugati parton fekvő kikötőváros Incheon (2.580.775 lakos) valamint a dél-keleten az ország belsejében található Daegu 2.566.537 lakosával. Az ötödik legnagyobb város a központban elhelyezkedő Daejeon 1.475.220 lakosával, a hatodik legnagyobb a dél-nyugaton fekvő Gwangju 1.416.937 lakosával.
credit: wikipédia
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
